KIÁRUSÍTÁS: akár 20% kedvezmény a kiválasztott állítható magasságú asztalokra és egészségügyi székekre! Május 19-ig vagy a készlet erejéig meghosszabbítva.
Az, hogy a hosszú ideig történő számítógép előtti ülés és a monitor nézése még munkaidőben sem a legegészségesebb tevékenység, manapság már több mint közismert tény. De tudtad, hogy a kényszerű testtartás és a csak bizonyos testrészek ismétlődő használata által okozott fájdalmaknak és egészségügyi problémáknak saját elnevezése van? RSI-szindrómáról beszélünk, az angol Repetitive Strain Injury, Repetitive Stress Injury = ismétlődő terhelések okozta sérülés.
Az RSI inak, izmok, ízületek vagy idegek károsodását jelenti a túlzottan megterhelő mozgás következtében. E struktúrák károsodása származhat hirtelen túlterhelésből (pl. sérülés, sport) vagy, ami még gyakoribb, kényelmetlen helyzetben végzett hosszan tartó egyoldalú mozgásból. Az RSI-szindróma leggyakrabban az érintett területen jelentkező fájdalomban nyilvánul meg. Esetenként duzzanat is hozzáadódhat, a test egy része túlzottan érzékeny lehet, vagy éppen ellenkezőleg, kellemetlen érzéseket, például bizsergést vagy akár csökkent érzékenységet tapasztalhatunk. Néha gyengeség is hozzáadódhat, így az illető képtelen lesz tárgyakat tartani a kezében.
Az ülőmunkát és hosszan tartó számítógépes munkát végző embereknél az RSI által leginkább érintett testrész a kéz, különösen a csukló és az ujjak. Ha ezek a személyek nem rendelkeznek ergonomikusan kialakított munkaállomással, és nem pihentetik megfelelően a kezüket egy erre megfelelő alátéten, vagy ha állandóan a levegőben tartják a kezüket, akkor például karpális alagút szindróma alakulhat ki náluk. Ez zsibbadásban, érzéketlenségben, bizsergésben és fájdalomban nyilvánul meg a csuklóban vagy bizonyos ujjakban, nevezetesen a hüvelyk-, mutató- és középső ujjakban, amelyek különösen éjszaka rosszabbodnak. Az ok a kéztőalagút tér szűkülése, amely egy szűk csatorna a csuklóban, amely az idegek, erek és inak átjárójaként szolgál az alkar és a tenyér között.
A kényszerű testtartás, a sztereotip mozgásokkal járó, regenerálódás nélküli, hosszan tartó túlterhelés és a nem megfelelő munkaterület kialakítása szintén ín- és izomgyulladáshoz vezethet az irodában dolgozó egyéneknél. Bár a gyulladás eleinte észrevétlenül alakul ki, lefolyása annál fájdalmasabb. Az érintett terület duzzadt, vörös és fájdalmas, különösen mozgás közben, de néha még nyugalomban is. A felső végtagokon leggyakrabban a kezek és az alkarok érintettek. Ha az alkar izmait és azok inait, ínszalagjait túlterheljük, a fájdalom a könyök külső oldalán jelentkezik, úgynevezett teniszkönyökről beszélünk. A sors iróniája, hogy ez jelenleg nem a teniszezőket, hanem főként az irodában dolgozókat érinti, így a betegség régebbi elnevezése - gépírói könyök - több mint találó.
Mivel a legtöbb számítógépes munkát ülve végezzük, a hátunk a leginkább megterhelt testrészünk. Az ülés az a testhelyzet, amely a legnagyobb nyomást gyakorolja a porckorongokra, és az emberek túlnyomó többsége túl sokáig ül olyan testhelyzetben, amelyben egyes izmok túlságosan összehúzódnak, mások pedig túlságosan megnyúlnak és inaktívak. Ez táptalajt teremt az izomegyensúlyhiány kialakulásához, ami viszont a gerinc egyes szakaszainak túlterheléséhez és hátfájás kialakulásához vezethet. Ha a hosszú ideig tartó üléshez hozzáadjuk a nem megfelelő magasságban lévő monitor nézésékor felvett merev testhelyzetet, a fej állandó emelésének és billentésének szükségességét, akkor logikus, hogy a nyaki gerincoszlop szenved ebben az esetben a legtöbbet.
A hosszú számítógépen végzett munka egy levegőtlen, nem megfelelően megvilágított, gyakran nagyon szűk helyiségben, nem tesz jót a pszichénknek sem. Azok, akik hosszú ideig irodában dolgoznak, pszichológiai problémákat tapasztalhatnak az egyszerű hangulatingadozástól kezdve a komolyabb depresszióig.
Nem feltétlenül kell azonnal munkahelyet váltanunk, bár egy rövid szabadság vagy egy célzott pihenés mindenképpen hasznos lehet. A munkatempó és a munkarend megváltoztatása gyakran indokolt és néha elkerülhetetlen. Legalább tanuljuk meg tudatosan pihentetni nemcsak a testünket, hanem különösen az agyunkat. Fájdalom esetén mindenképpen keressünk fel egy orvost (neurológust, ortopéd sebészt), aki megvizsgál és szükség esetén diagnózist állít fel. Bármilyen diagnózist is állapít meg, több mint tanácsos fizioterapeutát is felkeresni. Ő nem csak az akut fájdalom esetén segít, hanem kompenzációs gyakorlatokat is ajánl, és tanácsot ad a munkakörnyezetünk átalakításához. Ebben az esetben ez a legfontosabb.
Ha ülnöd kell, figyelj az időre, ne ülj 45 percnél hosszabb ideig, mint ahogyan az iskolában sem. Figyelj a monitor elhelyezésére, a megfelelő megvilágításra is, és használj ergonomikus segédeszközöket a számítógépes munkához, például egeret vagy billentyűzetet. De nem kell csak ülve dolgoznod. Manapság az állítható magasságú asztalok használatának köszönhetően az állva dolgozás is elterjedt lehetőség. Ezek az íróasztalok lehetővé teszik, hogy a nap folyamán könnyen és gyorsan változtasd a pozíciót. Szánj időt a kiválasztásra, vagy fordulj szakemberhez, aki segít a megfelelő választásnál.
